Kicsit megkésve, de ezzel a kis rajzzal kívánok nektek nagyon boldog új évet! Akárhogy gondolkodom, nekem 2019 volt az eddigi legjobb évem volt. Pedig nehéz és melós volt, (túl) sokszor voltam mélyponton, de mégis megérte az egész… mert így a végére megint nagyon sok puzzle darab a helyére került az életemben 🙂 Két szó jut eszembe, ami számomra teljesen lefedi az elmúlt évem: Camino és kapcsolódás (önmagamhoz, másokhoz).

2019-ben rengeteget utaztam. Egy egészen új világ nyílt ki előttem. Egyedül nekivágtam és repülőre ültem, elindultam az ismeretlen felé, az eddigi életem legnagyobb kalandja felé: elgyalogoltam a franciaországi Saint-Jean-Pied-de-Portból egészen a spanyolországi Santiago de Compostelláig, ezzel teljesítve a Camino Francés 779 km-ét, majd a lábam egészen az óceánpartig vitt, hozzáadva még 90 km-t, így eljutottam el a 40. napomon a világvégére, Finisterrébe. A szívem, lelkem egy darabja máig ott van, csodálatos hely, csodálatos ország, szeretnék még visszamenni.

Az Út sokszor nehéz volt, sokszor lelkileg és fizikailag megviselt, máskor pedig szinte szárnyaltam a boldogságtól, hogy ott lehetek és járhatom az utat, amit már annyian előttem évszázadok óta megtettek. Bármikor, gondolkodás nélkül csomagolnék és újra mennék és újrakezdeném. 

Izgatottan várom, hogy egy év múlva milyen szavak jutnak majd eszembe 2020-ról. 😊