Karácsony 2014

Csak csupa közhelyes gondolat jut eszembe… például, hogy megint eltelt egy év… és milyen gyorsan, szinte csak elrepült… és milyen régóta nem írtam ide semmit… de a mondandóm lényege nem is ezek, hanem, hogy szeretnék ezzel a rajzommal minden állandó Olvasómnak, és annak is, aki csak most tévedt erre először egy kis örömöt csempészni a készülődésbe, és nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánni! Legyen olyan az ünneped, amilyet szeretnél. 🙂

karacsony2014udv_szk_w

Új helyen az egyik grafikám

Igazán rövid bejegyzés lesz, de muszáj elmesélnem, hogy pár hete, meglepetésként ért egy scrapbookos ismerősöm levele, hogy beleszeretett az egyik kis rajzomba, és az engedélyemet kérte, hogy felhasználhassák az óvodájuk honlapján, háttérként. Meghatódtam a kéréstől, abszolút nem számítottam ilyenre és természetesen igent mondtam rá, és azóta a debreceni Közép Utca Óvoda honlapját az én alvó pici “gyerekeim” varázsolják még kedvesebbé :), és láblécben pedig ott vagyok én is :)) Remélem ezzel a kéréssel csak elkezdődik és/vagy beindul az életemnek az a része, amin már egy ideje nagyon dolgozom a háttérben 🙂 😉

kozeputcaiovi_szabinakorsos

Barátság

Tényleg megihletett ez a kis könyv, mert a borító és az első oldalak után rögtön úgy éreztem, hogy folytatnom kell benne az alkotást. Mostanra szinte egy képes napló lett belőle, nagyon sokszor előveszem, írok bele vagy csak beletűzőm a fontos papírfecniket, hogy majd ne felejtsem el beleragasztani. Mindig kéznél van, nagyon megszerettem. Talán megkockáztatom, hogy az első olyan alkotásom, amit igazán a sajátomnak érzek. (pedig már 6 éve scrapbookozom…)

Ez az oldalpár fejben már nagyon régóta kész volt, egészen pontosan a Múzeumok éjszakája óta, amin Szilvivel kettesben jártuk végig a várost. Nagyon vidám este volt. 🙂 Sokat fotóztunk, nevettünk, sztoriztunk, nézelődtünk. Akkor született ez a közös fotónk. 🙂 Sokféle idézet kavargott bennem a barátságról, de amikor leültem összerakni az oldalt, akkor talált rám ez, amit rá is írtam a rejtett kommentár elejére:

Tudod… akárhányszor voltam gödörben, azért tudtam mindig  kimászni, mert Te végig figyeltél rám. (Nana c. filmből)

Azért választottam ezt az idézetet, mert most éppen jól jellemzi az életemet… egyszer fent, egyszer lent, de szerencsére sosem teljesen egyedül. 🙂 Csöpögős de igaz, hogy az élet mit sem ér igazi barátok nélkül és én nem tudom szavakkal eléggé kifejezni, hogy mennyire hálás vagyok, hogy olyan barátnőm van, mint Ő.

Az oldalpár készítéséről bővebben olvashatsz a Scrapfellow blogján: Könyvből egyedi album | A barátságról…

A legjobb barátnőm (részlet)

A legjobb barátnőm (részlet2)

A legjobb barátnőm (részlet3)

Dalban mondom el…

Dalban mondom el…

Új hét, új kihívás is indult a Scrapfellow-n, ahol most én találtam ki az eheti feladatot. A részleteket bővebben is elolvashatjátok a következő linkre kattintva: Dalban mondom el… | SF témakihívás, de a lényege annyi, hogy keressetek egy dalt, ami most a legjobban jellemzi az életeteket, a gondolataitokat. Olyat, ami valamiért motivál vagy jobb kedvre derít vagy csak egyszerűen sokat jelent neked. 

Én az egyik kedvenc dalomat: Rúzsa Magdi – Egyszer c. számát választottam. Bizakodó vagyok és hiszek a lehető legjobb jövőmben, ezért afféle motivációnak szántam az oldalt saját magam számára. 🙂 A dalból kiragadtam egy kis szövegrészletet, és akvarellfestékkel, ecsettel írva festettem a fehér alapkartonra. A keret pedig úgy készült, hogy fogtam egy fekete filcet, és megrajzoltam csak úgy az egészet szabad kézzel. Beszkenneltem és a Silhouette Portrait programjával vágófájlt készítettem belőle és kivágtam egy fehér strukturált kartonból, majd jégpapírból is. Ezeket felragasztottam, majd mindezt kiegészítettem piros miltonkapcsokkal és chipboarddal. Imádtam készíteni! Végre kezdek rátalálni a saját stílusomra, amit most lehet meglepődve olvastatok, de én tényleg csak most érzem ezt. 🙂 Talonban pedig van még egy dalom, amit szintén a napokban hasonló formában megörökítek. De míg az elkészül, addig mutatom a mostani inspirációmat:

Egyszer

egyszer_szabinakorsos_06

egyszer_szabinakorsos_04

egyszer_szabinakorsos_03

egyszer_szabinakorsos_02

egyszer_szabinakorsos_01

Saját készítésű grafika Anyák napjára

Az idejét sem tudom és szerintem már Anyukám sem, hogy mikor készítettem ajándékba bárkinek is saját készítésű rajzot, vagy festményt. Amikor általános iskola végén elkezdtem különórákra járni, hogy felkészüljek a középiskolai rajz felvételire, akkor szinte ontottam magamból a rajzokat. Teltek az évek és középiskola végén már hallani sem akartam a rajzolásról. Más irányba mentem tovább, de így-úgy mindig volt egy kis közöm a képzőművészethez. Viszont mos,t tizenpár évvel utána szembesülnöm kell azzal a ténnyel, hogy csak tettem egy nagy kerülőt (vagy kitérőt) de ugyanoda jutottam: rajzolni és festeni akarok. Már nem akarok menekülni előle, sokkal inkább ki akarom aknázni, ami bennem van, hogy meglássam, hogy ez megint csak egy fellángolás, vagy tényleg az én Utam, vagy annak legalábbis egy fontos része… Az előző bejegyzésemben említett 4 nap után különösen erősen érzem a kedvet az alkotásra. Egy ilyen alkotnom-kell-de-most érzésű délutánon született ez az egyszerű A4-es grafika, amit Anyukámnak készítettem Anyák napjára. Csak egy idézet, ami megtetszett. A fejemben már napokkal előtte összeállt a kép, majd ceruzával halványan felvázoltam a Canson (Mixed Media, 300g/m2 papírra), hogy körülbelül mi hova kerüljön, de egyáltalán nem dolgoztam ki részletesen, hanem fogtam az 522-es, tűrkiz kék Ecoline akvarellfestéket és a 02-es Munkácsy ecsetemet és csak elkezdtem írni, festeni… Majd legvégén Faber-Castell tűfilccel belerajzoltam.

Imádtam készíteni. Végre éreztem, hogy van valami értelme annak, amit csinálok. Nem érdekelt a külvilág, nem számított, hogy éhes vagy szomjas, nem kattogtam a napi gondokon, nem számított semmi, csak én és a papír… (Ugye hallottál már a flow-ról? :)) Végszónak pedig pár kép a “műről” (és Anyunak nagyoon tetszett :))

Akik szemfülesek voltak és követnek Instagramon, már láthattak részletfotót a képről:

Grafika Anyák napjára

Grafika Anyák napjára (részlet)

Grafika Anyák napjára (részlet)

Mindjárt 28 + a Silhouette Portrait vágógépem

Amióta pár évvel ezelőtt először megláttam a Silhouette asztali vágógépét egy amerikai oldalon, tudtam, hogy egyszer lesz ilyenem. Annyira magával ragadott ez a kis kütyü, hogy nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ha lenne egy sajátom, még inkább szárnyalhatna a kreativitásom és biztosan nem csak porosodna az asztalomon, hanem kihasználnám a tudását, amihez csak tudom.

Persze az évek csak teltek-múltak és nem lett belőle semmi… viszont   egy héttel ezelőtt valóra vált az álmom… 🙂 Talán ez most giccsesen hangzott, de tényleg így érzem. 🙂 Az elmúlt szombatot, reggeltől estig csak azzal töltöttem, hogy vágtam, vágtam, vágtam, szóval végre alkottam. Csak úgy, a magam örömére. Igazi terápia, nincs is ennél jobb. 🙂

Most csak az első, Silhouette-l készített kisméretű, 6×8″ méretű oldalkámat fogom megmutatni. A mérete azért ekkora, mert idén elkezdtem egy Studio Calico féle Handbook-ba, Project Life szerűen alkotni és abban az albumban ez a legnagyobb méretű oldal, amit bele lehet tenni. Én pedig egyáltalán nem bánom, mert olyan kis “kompakt” a mérete. Nagyon kézre áll, és az én emlékeimet, gondolataimat ekkora helyen, felületen is klasszul meg tudom örökíteni, nincs szükségem 12×12″ méretű oldalakra. 🙂

Az oldal készítéséről annyit, hogy engem mindig foglalkoztat az idő múlása, pár héttel a 28. születésnapom előtt pedig különösen felerősödtek az ezzel kapcsolatos érzéseim: hogy hol vagyok, hol voltam, merre felé tartok, mi történt eddig… Gondoltam ez a gondolatsor (és az új Silhouette Portrait vágógépem 🙂 ) jó apropó lehet a hosszabb kihagyás után, hogy újra belevessem magam az alkotásba.

Majdnem 28

Mindjárt 28

Majdnem 28 (részletfotó)

Mindjárt 28 (részletfotó)

Az oldal alapja egy méretre vágott vászon. Erre spricceltem Mini Mister flakonba töltött zöld Ecoline akvarellfestékkel, majd felragasztgattam a rétegeket, a fotót és a vágógéppel kivágott ‘Mindjárt 28′ képkeret. Az utóbbiakat viszont úgy oldottam meg, hogy fel lehessen hajtani, így elrejthettem a kíváncsi szemel elől a magamhoz/magamnak írt gondolatokat… Alkotás közben ismét rájöttem, hogy mennyire szeretem kombinálni a mintás papírokat, akvarellfestéssel és az elmaradhatatlan fekete filccel. De ami leginkább tetszik ezen az oldalamon, hogy már tényleg ki tudtam használni a Silhouette vágógép adta lehetőségeket és ezzel az eszközzel igazán különleges emlékoldalakat és majd albumokat készíthetek, amelyeken így a felhasznált díszítőelemek nagy része is saját készítésű lehet. 🙂

Majdnem 28 (részletfotó)

Mindjárt 28 (részletfotó)

Majdnem 28 (részletfotó)

Mindjárt 28 (részletfotó)

Majdnem 28 (részletfotó)

Mindjárt 28 (részletfotó)

Ha egészen véletlenül Te is mindjárt 28 leszel, vagy tudsz olyat akinek oldalt készítenél ilyen témában, akkor fogadd Tőlem szeretettel az általam tervezett keretet a címfelirattal! Kattints a következő linkre és a Scrapfellow oldaláról le tudod tölteni a .png és .studio fájl formátumú keretet. (A .png file-t felhasználhatod digitális ecsetként, vagy átszínezve akár ki is nyomtathatod és kivághatod ollóval.  A .studio vágófile Silhouette vágógépekkel működik.) DOWNLOAD: SCW – Mindjárt 28 digitális fájlok

Pin It on Pinterest