Bögre díszítés porcelánfilccel I.

Karácsony előtti időszakban elleptek a feladatok. De mindig ilyen sűrű időkben jönnek a jobbnál jobb gondolataim, hogy mit lehetne még csinálni, mit alkossak még vagy mit alkossak a “kötelezőek” helyett? 😀
Szerettem volna karácsonyra csak kézzel készített ajándékokkal meglepni a családom. Végül egyik gondolat követte a másikat és eljutottam egy régi kedvencemig, a porcelánfilccel írt, rajzolt bögrékig. Már csak egy kis Google keresésre volt szükségem, hogy megtaláljam azt a filcet, ami tökéletesen tapad az üveg-, és/vagy porcelán felületre, kiégethető és akár mosogatógépben is mosható marad az így dekorált bögre. Így találtam rá a Marabu Porcelain & Glas (Calligraphy) filcekre. Eddig csak annyi ismeretem volt a Maraburól, hogy üvegfestékeket készítenek, de ez pont elég volt ahhoz, hogy bizalmat szavazzak nekik és rendeltem fekete és aranyszínű, vágott hegyű filctollakat.

Mire megérkeztek, addigra beszereztem pár bögrét, csészét és üvegpoharat, hogy majd rögtön elkezdhessek rajzolni.

porcelán filctoll bögrére rajzolás írás

Mindenféle előrajzolás, előtervezés nélkül kezdtem hozzá. Őszinte leszek: a lelkesedésem nagyobb volt annál, hogy órákig papíron rajzolgassak előtte és vázlatokat készítsek. Úgy voltam vele, ha el is rontom, legalább tapasztalatot szereztem. 🙂 Szóval a poharak külső felületét zsírtalanítottam (melegvíz + mosogatószer és szárazra törlés) és elkezdtem rajzolni. A toll hegyét először a tollon lévő útmutatás alapján be kell “járatni”, hogy elinduljon a festék, utána már szépen lehet vele dolgozni. Ahhoz a mintákhoz, amiket meg akartam rajzolni, nem feltétlen volt jó ez fajta filchegy, de simán boldogultam vele. Könnyű megszokni, hogy hogyan kell tartani, hogyan kell vele “jól” írni. Nem folyik. Nagyon precízen lehet vele dolgozni. De kétszer nem érdemes – vagy csak nagyon óvatosan – átmenni ugyanazon a felületen, mert elkenődik a minta. Egy egyszerű mandalaformát rajzoltam, amit 4 óra száradás után sütőben kiégettem. Utóbbihoz a filcek leírását követtem: 160 fokra kapcsoltam a sütőt és 30 percre tettem be a csészét az aljával együtt a sütőrácsra. Hagytam a sütővel együtt kihűlni és íme, lentebb látható a végeredmény. (Sajnos nagy lelkesedésemben nappal elfelejtettem lefotózni…) Ha kérdésed van/maradt ezzel kapcsolatban, akkor bátran tedd fel vagy írj az info [kukac] szabinakorsos.hu-ra.

porcelán filctoll bögrére rajzolás írás

 

porcelán filctoll bögrére rajzolás írás

 

Mandala falfestés

Ezzel a mandala falfestéssel egy régóta tervben, majd függőben lévő projekt készült el. Barátnőm szerette volna kicsit feldobni az irodájuk egyik falát. Abban teljesen biztos volt, hogy egy mandalát szeretne, amiben a csakra (lila, kék, világoskék, zöld, sárga, narancs, piros) színek dominálnak, de ezeket leszámítva teljesen szabad kezet adott a tervezésben. Készítettem pár vázlatot, majd megszületett ez a mandala rajz, aminél éreztem, hogy ez Az! Majd egy elfogadott látványterv után elkezdődött a festékvásárlás, és az egész hétvégén át tartó munka vagyis inkább alkotás.

mandala falfestés

Akrilfesték mellett döntöttem, mert jól fed, jó a festék sűrűsége és nem kell egyáltalán vízzel hígítani, ráadásul mivel kész színeket választottunk, így jelentős időt spóroltam azzal, hogy nem kellett most színeket kevernem. (Az Auchan saját márkás, 50ml-es akrilfestékeiből választottam a színeket.)

Szombaton, kora délelőtt kezdődött a munka. Projektorral a falra vetítettem a mandala rajzot, amit halványbarna pasztellceruzával rajzoltam át. De éppen csak olyan részletességgel, hogy már el tudjam kezdeni a festést, mert tudtam, hogy a többi részlet úgyis festés közben alakul ki. Este 10 körül fejeztem be a festést aznapra, majd másnap délelőtt 9 órától  este 11-ig folytattam. A végén barátnőm is besegített a festésbe.

2017-ben több falfestést is készítettem, de ez lett a kedvenc munkám. Szerettem látni, érezni, ahogy egyre inkább alakul, formálódik a rajz és egyre inkább megvalósulni látszott az a kép, ami a fejemben volt a kezdetekből. Ez pedig csak fokozta az örömömet és hiába voltam fizikailag fáradt az alkotás végére, mégis hálát és elégedettséget éreztem. Ezt ráadásul csak megsokszorozta az, hogy a barátnőm is teljesen elégedett volt vele és pontosan ilyenre gondolt.

A képeket nézve talán benned is felmerült a kérdés, hogy miért nem a fal közepén van a mandala és miért van eltolva felfelé? A válasz egyszerű: azt szerettem volna ha nincs vége a mandalának, ha nem szorítják a fal “szélei” keretek közé. A mandala színei tudatosan, belülről kifelé haladva az emberi testen is létező csakrák színeit jeleníti meg. A külső része, ami lila, a koronacsakra színét jeleníti meg és ez egy felfelé mozgó, áradó energiát szimbolizál, így mégjobban hagyatkoztam a megérzésemre, hogy ennek a mandalának ez az optimális elhelyezése.

Nyomtatható naptár 2018

Ahogyan az elmúlt években (naptár 2016, naptár 2017), úgy most is gyorsan terveztem egy végtelenül egyszerű, nyomtatható naptárat 2018-ra. Én már évek óta ezeket használom az íróasztalom fölé függesztve. A lényeges programokat, találkozókat bele tudom írni, egyszerre látok minden fontosat eseményt a hónapban. A részletes programjaimnak már úgyis digitális naptárat és emlékeztetőt használok évek óta, de nekem kell ez “csak egy pillantással átlátom az egész évet” dolog.

Idén annyival egészítettem ki ezt a nyomtatható naptárat, hogy egy kis helyet hagytam szabadon, ahova a hónap emlékezetes pillanatait le lehet írni pár szóban, röviden. Így decemberben egyszerűbb lesz az év végi összegzés. 🙂

Ha tetszik töltsd le a kép alatti linkre kattintva a nyomtatható naptár PDF-et és oszd meg mással is ezt a bejegyzést, hogy le tudják tölteni.

 

Kézzel írt és rajzolt évbúcsúztató plakát

Minden év utolsó napjaiban előveszem a tavalyi Year Compass füzetemet és végiggondolom az elmúlóban lévő évet, utána pedig előveszem az újat és elgondolom mit is szeretnék az új évben. Idén az összegzést egy kicsit hamarabb kezdtem és 2 nap alatt egy plakátot rajzoltam és írtam a kedvenc és kedves 2017-es pillanataimból. Újra és újra rájövök, hogy imádok írni. Nagyon szeretem a kézírásom. Szeretek betűket kitalálni, egymással kombinálni őket. Szeretnék ebből a plakátból hagyományt teremteni és ezentúl minden év decemberében egy hasonlót írni. Remélem neked is olyan jól sikerült az éved, amennyire szeretted volna. Kívánom, hogy a 2018-as éved is olyan legyen, amiben még jobban tudsz az Utadon haladni és tele van csodákkal, “véletlenekkel”. 🙂 BÚÉK!

Nyomtatható karácsonyi címkék

Készítettem 9 db  ajándékcímkét a karácsonyi csomagokra, remélem még éppen időben. 🙂 Ha lentebb görgettek, ingyen letölthetitek magyar vagy angol nyelven is, A4 méretű PDF formátumban.

Nyomtatható karácsonyi címkék (2017)

 
Ha úgy érzed, hogy a blogomon számodra értékes ingyenes letölthető tartalmakat találsz, akkor van rá lehetőséged, hogy anyagilag támogass és így én is még többet tudok alkotni. A PayPal linken keresztül akár egy csésze kávé árával is támogathatsz. Hálásan köszönöm, ha így teszel.

PayPal/SzabinaSCW

EN:

HU:

Az első mesekönyvillusztrációm

Jócskán elmaradtam a blogom frissítésével az elmúlt hónapokban. Igazából az Instagram oldalam szinte átvette a helyét, mert az egyszerűbb és gyorsabb. 🙂  Viszont úgy éreztem, hogy az április közepén megjelent első mesekönyvillusztrációm mindenképpen megér egy bejegyzést. Bizonyára már sokan láttátok, hogy Bíró Szabolcs: A sárkány, aki nem akart aludni c. meséjéről van szó. Nem csak nekem, hanem Szabolcsnak is mérföldkő a kis könyv, mert ez az első gyerekeknek szóló meséje, amit kisfia egyik álmatlan éjszakája ihletett.

Arra gondoltam, hogy megosztok veletek néhány gondolatot az illusztrálás hátteréről.

Közel egy éve kezdődött a munka, de ahogy lenni szokott, villámgyorsan elteltek a hónapok és azon kaptam magam, hogy nyakamon a határidő. Alapvetően ceruzarajzokkal indultam el, sok sok vázlatot készítettem, amíg megtaláltam történet szereplőinek alakját. A végleges rajzokat beszkenneltem, majd számítógépen, digitális táblával véglegesítettem a jeleneteket. Az utóbbi volt a munka legjobb része, mert valójában ekkor keltek életre a kis szereplők.

sarkanyfi_blog_szabina-korsos_biro-szabolcs_02

Akik közelebbről ismernek, tudják, hogy ezzel a mesekönyvvel egy régóta dédelgetett álmom vált valóra. Pár éve mertem először hangosan kimondani, hogy olyan jó lenne egyszer illusztrálni gyerekeknek… de sokkal sokkal régebb óta bennem volt ez az gondolat, vagy nevezzük álomnak. Viszont mindannyian tudjuk milyenek a dolgos, unalmas, szürke hétköznapok… valahogy az ember elhiteti magával, hogy mindig van fontosabb, érdekesebb, sürgősebb dolog, és éppen csak arra nem marad energiája és ideje, amit szívből szeretne csinálni… Munka mellett rajzolgattam csak, és még így is szépen gyarapodtak a rajzaim, majd eljutottam addig, hogy meg tudtam fogalmazni azt az érzést, hogy az ember életének fontos részének kell lenni, hogy azt (is) csinálhassa, amit szívvel-lélekkel szeret, különben az egész (élet) nem sokat ért és pont a lényege vész el… Szóval éppen ezért a rajzolást folytattam lopott percekben, néha órákban. Feltöltött és sokszor csak ez adott értelmet a napjaimnak. Sosem mondtam le a meseillusztrálásról, mindig ott motoszkált bennem, de közben amennyire szerettem volna, pontosan annyira féltem is a feladattól, hogy mi lesz ha egyszer tényleg rajzolnom kell? Furcsán hangzik, ugye? Talán mégsem annyira… mert ha az álmaid nem ijesztenek meg, akkor nem is igazi kihívásról van szó és inkább így tudod csak igazán megmérni, hogy mennyire fontos neked az az álom és  így tudod elérni azt és túlhaladni önmagad. Mert közhelyes, de igaz, hogy az élet a komfortzónán túl kezdődik. Majd egyszer csak jött egy telefonhívás, egy lehetőséggel, és mire magamhoz tértem, már szóba is került Szabolcs neve és mesekönyve.

Az hogy ilyen sokáig húzódott a mesekönyv illusztrálása, eleinte nagyon frusztrált, aztán elengedtem, hogy mert addigra szívben is megértettem azt a “mondást”, hogy mindennek eljön az ideje és mindennek oka van. Az ok pedig mindig értünk van, még ha ezt eleinte nem is látjuk. Szóval utólag már érzem, hogy miért volt szükségem erre az egy évre, amíg a rajzokból egy kézzel fogható könyv lett. Tanultam, fejlődtem technikailag, de lélekben és önismeretben ugyanúgy. Úton vagyok.

És lám, egyik dolog hozza a másikat és ma már itt fogom a könyvet a kezemben. Kézzelfogható az álmom. 🙂 Egyszerre jó és meglepő érzés viszontlátni a könyvespolcokon, pici gyerekek kezében… Szívmelengető érezni és látni, hogy ezekkel a kis rajzokkal mennyi mosolyt hoztam már most mások életébe. A végére pedig még egy szentimentális kis merengés: remélem egyszer a saját gyerkőcömnek is megmutathatom, hogy anyának ez volt az első mesekönyve. 🙂

sarkanyfi_blog_szabina-korsos_biro-szabolcs_01

Pin It on Pinterest

Ez az weboldal cookie-kat (sütiket) használ, melyek segítenek a felhasználói élmény javításában. Az Uniós törvények értelmében kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás